15 évvel ezelőtt érkezett a zónába. Azóta a szabad stalkerek között él, és idővel a legismertebb túlélők egyikévé vált.

Tapasztalt harcos, aki nemcsak fegyverrel, hanem puszta jelenlétével is képes uralni a helyzeteket. Mozgása kimért, döntései hidegek és tudatosak.

Nem kapkod, nem kockáztat feleslegesen. Ha harcolni kell, gyorsan, pontosan és brutálisan zárja le a helyzetet.

A legtöbben vezetőként tekintenek rá, még akkor is, ha ő ezt ritkán mondja ki hangosan. A pánikot nem erővel kezeli, hanem nyugalommal.

Sokan azért maradtak életben, mert ő ott volt mellettük, amikor a zóna már minden mást elvett.

Onixszal a Sötét Völgyben találkozott egy félresikerült küldetés során. Azóta szövetségesekből testvérekké váltak.

Echóval együtt a Zónaszövetség egyik vezetője lett. Az évek során számtalan embert elveszített, de a zóna mégsem törte meg.

A legtöbb frakció vezetője tiszteli, vagy legalább elég okos ahhoz, hogy ne becsülje alá.

Banditák, katonák és monolitosok egyaránt ismerik a nevét. Nem legenda akar lenni. Csak túlélő.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Több mint 10 éve érkezett a zónába. Korábban a Specnaz elit egységében szolgált, majd zsoldosként vált a zóna egyik legismertebb harcosává.

Nem háttérből irányít. Ott van a frontvonalon, ahol a helyzet igazán veszélyessé válik. Gyorsan dönt, ösztönösen reagál, és néha pont a vakmerősége menti meg a csapatát.

Kiválóan bánik lőfegyverekkel és késekkel. Közelharcban brutális, harc közben pedig nem a biztonságot keresi, hanem a megoldást.

Karizmatikus vezető, akit sokan nem azért követnek, mert mindig igaza van, hanem mert sosem hagyja magukra az embereit.

Walhallával egy félresikerült küldetés során találkozott. A kapcsolat gyorsan szövetséggé, majd testvéri kötelékké vált közöttük.

Echóval együtt a Zónaszövetség vezetői magját alkotja. Zatonban a Ranger állomást a zsoldosok kódexe alapján szerezte meg, és saját szabályai szerint tartotta kézben.

Legfontosabb értéke egy ütött-kopott fémdoboz, amelyben a titokzatos Zöld Anomália rejlik. Kevesen tudják, mit jelent számára… és még kevesebben mernek rákérdezni.

A háború előtt üzletelt banditákkal, később azonban végleg szembefordult velük. Azóta a banditák, a katonaság és a Monolit egyaránt ellenségként tekint rá.

Azt állítja magáról, hogy félprofi kórboncnok és helikopterpilóta-oktató. Ezt sokan vitatják, főleg azóta, hogy Walhallával együtt egy meghibásodott helikopterrel belecsapódtak a janovi hűtőtorony épületébe.

Egyetlen dolog van, amit még ő sem visel el: szörnyen undorodik a pókoktól. Mutánsokkal, katonákkal és monolitosokkal szemben nem hátrál meg, de egy pók látványa azonnal kizökkenti.

Banditák, katonák és monolitosok egyaránt ismerik a nevét. Nem mindig a legjobb döntést hozza, de ha baj van, sokan mégis inkább mögé állnak, mint ellene.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Hét éve él a zónában. Eredetileg kutatóként érkezett, válaszokat keresve arra, amit mások csak túlélni próbálnak.

Nem frontvonalas harcos, de nem is védtelen. Katonai múltja miatt ismeri a fegyvereket, mégis inkább a megfigyelésre, az elemzésre és a hideg döntésekre épít.

Nem reagál azonnal. Előbb figyel, elemez, majd dönt. A felszín helyett mindig azt keresi, ami mögötte van.

Kezdetben Veles detektorral, Geiger-számlálóval, jegyzetfüzettel és mintavételi eszközökkel járta a zónát. Később Svarog elit detektorral és fejlettebb felszereléssel folytatta a kutatásait.

Walhallával és Onixszal Yantarnál találkozott egy mutáns támadás során. Az a nap nemcsak az életét mentette meg, hanem végleg összekötötte őket.

Kulcsszerepet játszott a Zónaszövetség megalapításában. Az alapító okirat egyik fő megalkotójaként rendszerezte a frakciók közötti együttműködés alapjait.

Nem harcosként, hanem gondolkodóként vált vezetővé. A tudósok és ökológusok között kiemelt alak, Yantar és Janov tudományos állomásainak egyik legfontosabb irányítója.

A Generátorok közelében rendszeresen visszatér egy elhagyott mobil orvosi egységhez, ahol túlélőket kezel, adatokat gyűjt és kutatásokat végez.

A tudományt választotta, nem a fegyvert. De a zónában a tudás néha veszélyesebb, mint bármely puska.

A legtöbben csak Echoként ismerik. Mások Professzornak hívják. Kevesen értik, mennyivel lát tovább a felszín mögé, mint bárki más.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

14–15 éve érkezett a zónába, zsoldosként. Azóta túlélte azt, amibe mások beleőrültek vagy belehaltak.

Magas, gyors és kimért mozgású harcos. Nem kapkod, mert ritkán kerül olyan helyzetbe, amit ne tudna kontroll alatt tartani.

Közelharcban és lőfegyverekkel egyaránt kimagasló. Nem egyszerű katona, hanem alkalmazkodó ragadozó, aki pontosan érti a félelem működését.

Harc közben gyakran énekel vagy dúdol. Ez nem zavarodottság. Ritmust ad magának… miközben körülötte szétesik minden.

Teljesen fekete felszerelése beleolvad a zóna legsötétebb területeibe. Foszladozó köpenyén egy torz vigyorgó smiley látható. A megjelenése tudatosan épített pszichológiai hadviselés.

FN 200M Cluster rohampuskája rövid sorozatoknál pontos, közelharcban pusztító. A hangtompított mód szinte nesztelen… teljes erőn viszont brutálisan hangos.

A Duga radarnál egyedül irtott ki egy teljes csapatot, miközben végig énekelt. A történetet sokan legendának tartják. A túlélők szerint nem az.

Walhallával egyszer összecsapott. A harc nem győzelemmel zárult, hanem egy hallgatólagos megállapodással. Azóta egyikük sem keresi a másikat.

Banditák, katonák és monolitosok egyaránt próbálták likvidálni… sikertelenül.

Az emberek nem bíznak benne, mégis sokan inkább mellette harcolnának, mint ellene. A félelem nem zavarja. Használja.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Öt éve járja a zónát. Ebben a korban ez már nem szerencse, hanem túlélési minta, még akkor is, ha elsőre nem úgy néz ki.

Sokan alábecsülik, mert nem viselkedik klasszikus stalkerként. Lazának, szétszórtnak és túl könnyelműnek tűnik, de pont ez adja az előnyét.

Nem szabálykövető, inkább alkalmazkodó. Ha borul a helyzet, nem törik meg, hanem átcsúszik rajta, mintha a zóna káosza neki természetes közeg lenne.

Fegyvere egy modernizált SKS, amelyet saját maga nevezett el Szikraszórónak. Mellette Makarovot, vadászkést és egy túlpakolt hátizsákot hord, tele olyan holmikkal, amelyekre szerinte „egyszer még szükség lehet”.

Védjegye az elektromos cigaretta. Ha a ködben halvány gőzfelhő úszik valaki feje körül, jó eséllyel Szikra jár a közelben.

Vidám, laza, gyakran humorral oldja a feszültséget, még akkor is, amikor nem kellene. Amikor viszont tényleg számít, eltűnik a mosoly, és marad a túlélő.

A zónához közeli faluban nőtt fel, történetek között. Nem menekült ide, hanem be akart jutni. Kezdőként majdnem meghalt egy anomáliamezőben, de egy veterán megmentette.

A Szövetség megalakulása utáni hónapokban túlélte a skadovszki mészárlást. Bagoly és Szakáll halála után Szikra és csapata vette át a stalkerek irányítását Zaton térségében.

A mészárlás idején Őrgróf, az Alállomási műhelyek zsoldos főparancsnoka, komoly segítséget nyújtott a bajba jutottaknak.

Nem legenda akar lenni, csak életben maradni. Esik-botlik, késik, túlpörög, eltűnik, visszajön… és valahogy mindig talpra áll.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Több évtizednyi élet és túlélés van mögötte. A legtöbb stalker számára már nem egyszerű ember, hanem a zóna egyik élő legendája.

Egykori honvédségi sofőr, később a büntetés-végrehajtás kutyás egységének tagja volt. A régi katonás fegyelem a mai napig látszik rajta.

Mozgása lassú és megfontolt, de nem gyenge. Nem kapkod, nem pazarolja az energiáját. Minden mozdulatának súlya van.

A fiatalabb stalkerek tisztelettel figyelik. Nem azért, mert hangos vagy félelmetes, hanem mert pontosan tudja, mikor kell megszólalni… és mikor kell csendben maradni.

Desert Eagle pisztolyát sokan csak Sivatagi Sasként emlegetik. Az öreg AKS–47-esével együtt több támadást túlélt már, mint amennyit más stalkerek egyáltalán látnak életük során.

Makacs, türelmes és racionális. Az értékrendje szinte mozdíthatatlan. Ha valaki ezt próbálja megtörni, előtör belőle a régi katona.

A zóna számára nem idegen terep. Nem fél tőle, nem akarja legyőzni, és nem akarja megérteni sem. Egyszerűen együtt él vele.

Sokan azt mondják, Papa már annyi emissziót, vérontást és veszteséget látott, hogy a zóna elfogadta magához tartozónak.

Tábortüzek mellett gyakran mesél régi időkről, elesett stalkerekről és olyan helyekről, amelyek ma már nem is léteznek. A legtöbben ilyenkor csak hallgatnak.

Nem a leghangosabb ember a zónában. De amikor Papa megszólal… általában mindenki figyel.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Még újoncnak számít a zónában, de gyorsabban tanul, mint azt a legtöbben elsőre gondolnák.

Közepes termetű, fiatal stalker. Ruházata egyszerű és praktikus, különböző felszerelésekből összeállítva. Nem akar kitűnni, és talán pont ezért olvad bele könnyen a zóna világába.

Nem a pénz vagy a hírnév miatt érkezett. Valami mást keres. Valamit, amit még ő maga sem tud igazán megfogalmazni.

Apjától, Papától tanulja a túlélés csendes szabályait. Nem kiképzést kap, hanem szemléletet.

A legtöbb kezdő stalker túl hangos, túl vakmerő vagy túl magabiztos. Pikk inkább figyel. Megjegyez. Gondolkodik.

Walhalla ritkán vesz maga mellé újoncokat. Pikk mégis kivétel lett. Ez önmagában többet jelent számára bármilyen rangnál.

Megfontolt és segítőkész, de hajlamos mindent túlgondolni. Néha hosszú percekre elveszik a saját gondolataiban.

Rövid csövű TOZ–66 sörétesét és CZ–75 pisztolyát mindig magánál tartja, de nem keresi a harcot. Csak túl akarja élni a következő napot.

A zóna számára egyszerre menedék és próbatétel. Nem gyűlöli… de nem is bízik benne teljesen.

Nem hős és nem zsákmányvadász. Inkább kereső. Valaki, aki válaszokat kutat egy olyan világban, ahol a legtöbben már rég feladták a kérdéseket.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Raptor három éve él teljesen egyedül a zónában. Nem menekül előle, és nem is akar visszatérni a külvilágba. Mintha már csak itt tudna igazán létezni.

30–40 év közötti férfi, kopott, foltozott zöld Sunrise-ruhában. Mozgása lassú, enyhén sántít a bal lábára, de minden lépése tudatos és megfontolt.

Arcán állandó fáradtság ül. Tekintete üresnek tűnik, mégis olyan érzése van az embernek mellette, mintha folyamatosan figyelne valamire, amit mások nem látnak.

Egy rozsdás AK–74-est hord magánál, amit saját kezűleg tart működésben.
Más számára már rég használhatatlan ócskavas lenne, számára viszont a saját lelke lenyomata, egy fegyver, ami ugyanúgy megtört, megkopott, mégis tovább működik.

Jó szerelő. A zóna roncsai között is képes működő dolgokat építeni, mintha ösztönösen értené a széthullott világ nyelvét.

Foltozott hátizsákjában többnyire konzervek, vodka, kézzel rajzolt térképek és egy repedezett kijelzős PDA lapul.

Ruháján egy régi kulcstartó lóg, az övén pedig mindig ott van a kővirág relikvia. Egyetlen emléke egy olyan világból, amit már rég maga mögött hagyott.

Introvertált személyiség. Csapatban is képes dolgozni, de ha lehetősége van rá, inkább egyedül indul útnak.

Néha csak járja a zónát céltalanul, majd leül egy tűz mellé, és hosszú percekig mozdulatlanul nézi a lángokat.

Csendes. Néha már zavaróan csendes. Többet figyel, mint amennyit beszél.

Nehezen bízik meg másokban, még azokban is, akik már bizonyítottak mellette. Mintha valami végleg eltört volna benne évekkel ezelőtt.

A zónát nem ellenségnek tekinti, hanem szent helynek. Úgy érzi, itt legalább minden őszinte. A fájdalom is.

Azt beszélik, régen Strelokkal portyázott, és amit a zóna központjában találtak… elvette Raptor józan eszét.

Néha magában motyog a tűz körül, miközben nincs ott senki mellette.

Sokan bolondnak tartják.

Mások szerint csak túl sokat látott abból, amit a zóna el akar rejteni.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Smoke körülbelül harminc éves magyar stalker, egykori Szabadság-tag, aki a janovi események után hátat fordított a frakciójának, és szabadúszóként folytatta az életét a zónában.

170 centiméter magas, zömök, erős testalkatú férfi. Már messziről felismerhető, mert szinte mindig füstöl valami a kezében. Legtöbbször joint, néha cigaretta, de a füst szinte állandóan körülötte lebeg.

Az egyik pillanatban még poénkodik és vigyorog, a másikban már tárat cserél, mintha átkapcsoltak volna benne valamit.

AKSU–74-esét hangtompítóval használja, mellette egy Glock 19-est hord. Nem különleges felszerelés, de a kezében pont elég ahhoz, hogy komoly problémát jelentsen.

Barátságos, társaságkedvelő figura. Könnyen haverkodik, szeret sztorizni, inni és hülyéskedni a tűz mellett.

Lobbanékony természetű. Gyorsan felhúzza magát, főleg ha banditákról van szó. Velük szemben nincs benne diplomácia vagy türelem, csak nyers gyűlölet.

A zónát egyszerre tekinti otthonnak és játszótérnek. Egyikben sem érzi magát biztonságban, mégis úgy mozog benne, mintha oda tartozna.

Rostok környékén vállal kisebb munkákat, de ritkán marad sokáig egy helyen. Szereti a mozgást, az akciót és a veszélyt.

Sokan nem veszik komolyan elsőre, mert túl lazának tűnik. Ez általában addig tart, amíg el nem kezdődik a lövöldözés.

Akkor eltűnik a vigyor, és marad a túlélő.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Baggy a zóna egyik legkülönösebb alakja. Nem tartozik frakcióhoz, nem keres társaságot, és a legtöbb stalker még azt sem tudja biztosan, hány éves lehet valójában.

170–172 centiméter magas, izmos testalkatú férfi. Mozgása hangtalan, szinte természetellenesen halk. Szürke PMG gázmaszkját nyilvánosan sosem veszi le.

Khaki ruházatot és hosszú fekete katonai kabátot visel. Mindkét karját tetoválások borítják, bal karján két stalker alakja látható.

Jelenléte nyomasztó. Olyan érzés mellette állni, mintha mindig tudná, mi történik körülötte… vagy mi fog történni hamarosan.

Távcsöves Kalasnyikovot hord dupla ragasztós tárral, mellette katonai revolvert és bajonettkést. Felszerelése egyszerű, de halálosan praktikus.

Csendes, visszahúzódó ember, ugyanakkor végtelenül figyelmes. Többet lát meg a környezetéből, mint a legtöbb stalker.

A zombivá vált stalkereket kegyelemből likvidálja. Nem gyűlöletből, nem élvezetből. Egyszerűen nem akarja látni, ahogy elveszett lelkekként bolyonganak tovább a zónában.

Fiatalabb korában egy expedíció során egy irányító támadta meg őt és a társait. A lüktető fejfájás és szédülés ellenére késsel rontott a mutánsra, mert fegyvert már képtelen volt rendesen használni.

Miután végzett az irányítóval, szembesült vele, mi maradt a társaiból. Üres tekintetű, nyöszörgő roncsok.

Végül saját kezével végzett velük.

Aznap valami megváltozott benne.

Azóta minden emisszió előtt erős, lüktető fejfájás gyötri. Emiatt szinte mindig előre érzi a kitöréseket, mintha maga a zóna figyelmeztetné.

Sokan emiatt félnek tőle.

Mások attól félnek, egyszer ő is ugyanarra a sorsra jut, mint egykori társai.

Egyszer egy kezdő stalker megkérdezte tőle, hogy szerinte ő maga is zombivá válik-e egyszer.

Baggy csak vigyorogva felnevetett.

„Ezt csak a zóna tudja… hiszen ez a zóna ajándéka.”

Kifejezetten érzékeny az irányítók jelenlétére. Ha egy a közelben van, gyorsan legyengül, mégis újra és újra szembeszáll velük.

A Monolittal kapcsolatban gyakran mond furcsa, misztikus félmondatokat:

„A Monolit nem válaszol. Csak figyel.”

„Ne a sötéttől félj. Attól félj, amikor már nem zavar.”

„A zóna nem változik. Te változol meg benne.”

Néha a tűz mellett ülve magában beszél. Olyankor sokan inkább nem ülnek túl közel hozzá.

Nem tudni, hogy őrült-e, vagy csak túl sokáig nézett bele a zóna mélyére.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Kurucz 21 éves magyar stalker, a Tiszta Égbolt egyik legismertebb és legkülönösebb tagja. Nem hangos, nem hivalkodó, mégis szinte mindenki megjegyzi magának.

Középmagas, átlagos testalkatú nő. Fekete ruházatot visel, tudatosan eltérve a Tiszta Égbolt világosabb felszereléseitől. Arcát mindig maszk takarja, mozgása halk, fegyelmezett és kimért.

Nem szereti magára vonni a figyelmet, de a jelenléte így is érezhető. Olyan ember benyomását kelti, aki mindig figyel… és ritkán hibázik.

Fegyvere egy M24 SWS mesterlövészpuska, mellette MP7 géppisztolyt hord. Türelmes lövész, szeret az ellenfelei előtt több lépéssel járni.

Nyakában mindig ott lóg egy régi medál, amelyet még a zónán kívülről hozott magával. Idegességében gyakran az ujjai között forgatja, mert megnyugtatja.

Szinte mindig van nála energiaital is. A legtöbb stalker szerint nélküle már el sem lehet képzelni.

Segítőkész, intelligens és bátor, ugyanakkor bizalmatlan az idegenekkel. Szarkasztikus humorral rejti el a félelmeit és a gyengeségeit.

Nem szereti a szabályokat. Számára az eredmény fontosabb, mint az, hogyan jutnak el odáig.

Képes nyugodt maradni veszélyes helyzetekben, de van egy hibája: néha túl gyorsan hoz döntéseket. Nem szeret várakozni, és kifejezetten zavarja, ha nem érzi magát hasznosnak.

A külvilág káosza elől menekült a zónába. Míg mások rémálomként tekintenek erre a helyre, ő itt találta meg azt a csendes rendet, amit odakint sosem.

A Tiszta Égbolthoz újoncként csatlakozott, de rövid időn belül bizonyította hűségét, képességeit és vezetői adottságait. Nem sokkal később már a Tiszta Égbolt egyik főparancsnokaként tekintettek rá.

A „Kurucz” nevet saját magának választotta. Nem hangzás miatt, hanem mert számára a függetlenséget és az elvekhez való ragaszkodást jelképezi.

Van egy különös társa is: Picur, az egyfejű kiméra.

A legtöbb stalker még a közelébe sem merne menni egy ilyen lénynek, Picur mégis engedelmesen követi Kuruczot. A kimérát egy pripyat-i bevetés során mentették meg Echóval közösen, és azóta elválaszthatatlanok.

A zónában emiatt furcsa pletykák terjednek róla.

Sokan azt mondják, hogy valamiféle mocsári boszorkány.

Máskülönben szerintük lehetetlen lenne megszelídíteni egy kimérát.

Kurucz erre általában csak a szemét forgatja… vagy mosolyog a maszk alatt.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Fázismester 30 év körüli Zóna Technikus, akit a legtöbben nem harcosként, hanem problémamegoldóként ismernek.

180 centiméter magas, vékony, de edzett testalkatú férfi. Kopasz fej, sötétbarna szem, állandóan fáradtnak tűnő tekintet. Ritkán alszik eleget, de ezt általában csak ő tagadja.

Módosított SEVA-ruhát visel, tele kábelekkel, szerszámtartókkal és saját készítésű modulokkal. A páncélzat extra ólombevonatot kapott, hogy hosszabb ideig bírja az anomáliák közelében.

Sisakot szinte sosem használ, szerinte csak zavarja a gondolkodást.

Felszerelése inkább egy mozgó műhelyre hasonlít, mint klasszikus stalker-felszerelésre. Multiméteres PDA-t használ saját fejlesztésű szoftverrel, emellett egyedi detektorokat, áramköröket és terepi javítóeszközöket hord magával.

Fegyverzete egy CZ–75 hangtompítóval és a saját fejlesztésű „Ciklon” shotgun, amelyet a legtöbben inkább ipari balesetnek néznek elsőre.

Racionális, logikus és végtelenül cinikus ember.

Ritkán mosolyog. Gyakrabban kommentálja mások hibáit olyan hangnemben, amitől még a veterán stalkerek is felhúzzák magukat.

A gépekhez több türelme van, mint az emberekhez.

Pontosságmániás. Nem kapkod, nem improvizál feleslegesen. Addig dolgozik valamin, amíg működni nem kezd.

Egykor az ukrán hadsereg műszaki egységében szolgált, ahol drónokkal és fegyverelektronikával foglalkozott. A zóna azonban jobban érdekelte, mint a parancsok.

A fizika határain túl működő technológiák teljesen beszippantották.

Végül dezertált, és saját javítócsapatot alapított. Azóta felszereléseket tuningol, hibás technikát épít újra, és olyan dolgokat javít meg, amelyeket mások már rég kidobtak volna.

A katonaság emiatt hivatalosan is körözi.

A zsoldosok között ugyanakkor kifejezetten keresett név. Több csapat állandó megrendelőként dolgozik vele.

Kevés emberben bízik, de Echoval kölcsönösen tisztelik egymást. Információkat és technológiai adatokat cserélnek, bár egyikük sem mondja ki nyíltan.

A legtöbb stalker szerint Fázismester nem normális,ő ezt általában bóknak veszi.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Kölyök 25 éves stalker, a zóna fiatalabb generációjának egyik legfurcsább túlélője. Nem legenda… mégis egyre többen jegyzik meg a nevét.

184 centiméter magas, vékony testalkatú, gyors mozgású stalker. Ruházata és felszerelése teljesen összevisszának tűnik: különböző frakcióktól szerzett darabok, javított mellények, hátrahagyott stalker-felszerelések és saját barkácsmegoldások keverednek rajta.

Első ránézésre inkább úgy néz ki, mint egy kóbor túlélő, mint valaki, aki pontosan tudja, mit csinál.

Pedig pontosan ez benne a veszélyes.

Gyorsan reagál, ösztönből dönt, és olyan helyzetekből is kijut, ahol tapasztalt stalkerek halnak meg. Nem azért, mert erősebb náluk… hanem mert másképp gondolkodik.

Vagy talán túl sokat hallgat a megérzéseire.

AK–74-esét szinte mindig magánál hordja, mellette egy Walther PPK pisztolyt és egy régi Rambo túlélőkést. A kés markolatában iránytű, damil és horog lapul, mintha bármelyik pillanatban készen állna eltűnni a zóna mélyén.

A csuklóján egy Allah szeme karkötő látható, amelyet egy Görög nevű stalkertől kapott. Soha nem beszél róla hosszabban, de aki egyszer megkérdezte tőle, miért hordja még mindig, csak annyit válaszolt:

„Mert ő már nem tudja.”

Nem az a típus, aki könnyen megbízik másokban, de idővel megtanult csapatban dolgozni. Ritkán beszél feleslegesen, inkább figyel és alkalmazkodik.

Ha viszont valakit a saját emberének tekint, azt a végsőkig védi

A legtöbb időt csendben tölti. Figyel. Hallgat. Nézi a tüzeket, az anomáliákat, az eget a rozsdás épületek felett.

Néha úgy tűnik, mintha nem is relikviákat vagy pénzt keresne a zónában… hanem valami választ.

A zónába nem a pénz miatt érkezett. A kíváncsiság hozta ide, és az a furcsa érzés, hogy itt talán talál valamit, amit odakint sosem.

Első útján elvesztette mentorát, Görögöt. Azóta ritkán kötődik emberekhez.

A külvilágban mindössze annyit mondott indulás előtt, hogy „nyaralni megy”.

Azóta senki nem tudja biztosan, él-e még.

A veterán stalkerek szerint Kölyök vagy nagyon gyorsan meghal majd… vagy túléli őket mind.

A zóna egyelőre még nem döntötte el.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Benzon, polgári nevén Benjámin, 24 éves szabad stalker. Fiatal kora ellenére már azok közé tartozik, akikről a zónában azt mondják: túl sok mindent látott túl korán.

Körülbelül 4–5 éve él a zónában. Nem újonc többé, de még nem vált teljesen veteránná sem. Pont valahol a kettő között ragadt.

Közepesnél magasabb, sportos testalkatú túlélő. Mozgása gyors, ösztönös és agresszív, főleg harci helyzetekben. Nem az a típus, aki sokáig gondolkodik egy áttörés előtt.

Ha menni kell, megy.

Elsősorban sörétes fegyverrel dolgozik. Kedvence a Chaser 13, amelyet közelharcban brutális hatékonysággal használ. Oldalfegyvere egy Fora-12 pisztoly, hangtompító nélkül, mert szerinte „ha már lövés van, úgyis mindegy”.

Zaton és Janov térségében mozog a legtöbbet. Különösen jól ismeri a mocsaras, roncsokkal teli területeket, a rövid útvonalakat és azokat az átjárókat, amelyeket más stalkerek észre sem vesznek.

Az övén mindig ott lóg egy relikviatároló, benne egy „Kagylóhéj” relikviával. Ritkán beszél róla, de szemmel láthatóan fontos számára.

Nyílt természetű, de nem bőbeszédű. Inkább cselekszik, mint magyaráz.

Erősen lojalitásalapú ember. Számára nem a frakciójelvény számít, hanem az, ki áll mellette akkor, amikor minden szétesik.

Különösen közel áll Szikrához és Baggyhoz. A legtöbben szerintük hárman együtt veszélyesebbek, mint egy teljes stalkercsapat.

A Skadovsz elleni bandita–katonai támadás túlélése után azonban valami megváltozott benne.

Azóta sokkal határozottabban használ fegyvert, és a banditákkal vagy katonákkal szemben semmiféle türelmet nem mutat.

A legtöbben látják rajta a trauma nyomait, még ha ő erről sosem beszél.

Nem keresi a konfliktust.

De nem is hátrál ki belőle.

A zóna számára Benzon nem legenda, hanem bizonyíték arra, hogy fiatalon is túl lehet élni ezt a világot.

Csak minden túlélés hagy valamit az emberben.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Szofi, magyar stalker. A legtöbben első ránézésre túl törékenynek tartják a zónához.

Aztán pár perc után már nem tudják eldönteni, hogy féltsék… vagy féljenek tőle.

Nem frontvonalas harcos. Nem rohamoz, nem akar hős lenni, és nem próbál keményebbnek látszani annál, mint aki valójában.

A zónát nem térképként látja. Hanem ritmusként.

Figyeli a hangokat, a légzéseket, a csendeket, az apró rezdüléseket. Sokszor hamarabb észreveszi, hogy valami nincs rendben, mint a tapasztalt stalkerek.

Megfigyelőképessége szinte természetellenesen pontos.

Hangszín, testtartás vagy egy rövid hallgatás alapján képes megérezni, ha valaki hazudik, fél vagy már majdnem összeomlott belül.

Kis méretű hangtompítós Beretta 21A Inox pisztolyt hord magánál. Nem szeret lőni. Ha mégis meghúzza a ravaszt, annak általában komoly oka van.

Kompakt hátizsákjában könyvek, jegyzetfüzetek és egy mini diktafon lapul. A jegyzetei között régi koncertjegyeket őriz, mintha egy másik élet maradványai lennének.

Nyakában egy vékony láncon gyerekkori amulettet hord. A jelentéséről sosem beszél.

Van nála egy apró relikvia is: a „Sóhajkő”. Azt állítja, néha hallja a lélegzését.

A legtöbb stalker szerint ez őrültség. Papa viszont egyszer sem nevetett rajta.

Szofi különös kapcsolatban áll a zónával. Nem misztikus módon… inkább érzelmileg.

A veterán stalkerek eleinte nem vették komolyan. Később viszont egyre többen kezdték csendben figyelni azt, amit mond.

Mert néha olyan dolgokat vesz észre, amelyeket mások teljesen figyelmen kívül hagynak.

Szangvinikus, játékos és spontán személyiség. Egyik pillanatban táncol a tábor mellett, a másikban órákra elhallgat, és csak a szél hangját figyeli.

Ha vidám, könnyednek tűnik.

Ha szomorú, mintha az egész zóna elcsendesedne körülötte.

Nem okoskodik. Nem akar bölcsnek látszani.

Egyszerűen csak érez. A legtöbben nem értik őt teljesen. Talán ő maga sem.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Angelika 19 éves stalker, a zóna új generációjának egyik legveszélyesebb túlélője. Fiatal, gyors és vakmerőbb annál, mint amit a legtöbb veterán egészségesnek tartana.

Első ránézésre energikus, mosolygós lánynak tűnik. A legtöbben emiatt hajlamosak alábecsülni.

Általában csak egyszer.

Harci helyzetben teljesen megváltozik. A hangja lehalkul, a mozdulatai pontosabbak lesznek, és minden fölösleges érzelem eltűnik róla. Nem megfigyelő típus, hanem aktív frontvonalas harcos.

Ha áttörés kell, általában ő indul el elsőként.

Napkelte ruhát visel, de nem a Szabadság jelvényeivel. Saját döntéséből a Szabad stalkerek címerét hordja rajta, mert nem ideológiákhoz kötődik.

Hanem emberekhez.

Fő fegyvere egy IL 86 bullpup gépkarabély, amelyet gyors, agresszív harcmodorához alakított. Oldalfegyvere egy Kora-1911-es pisztoly.

Az övén két relikviatároló lóg.

Az egyikben a „Hárfa” nevű relikvia található, amely elektromos anomáliából született. A legenda szerint különös hangokat hall az, aki belenéz.

Angelika szerint minden ember más zenét hall belőle.

A másik relikvia a „Kristálytüske”, amely részben véd a radionuklidok ellen, de használata lassú vérveszteséget okoz. Ő mégis használja.

A zónában senki sem kap semmit ingyen.

Szofihoz és Benzonhoz különösen erős kötelék fűzi. Hárman együtt érkeztek a zónába, és a túlélésük közös emlékké vált közöttük.

A legtöbb időben vidám, harsány és közvetlen. Sokszor túl hangos, túl energikus, mintha állandóan túl akarná kiabálni a saját gondolatait.

A veterán stalkerek szerint az ilyen emberek vagy nagyon gyorsan meghalnak…

vagy nagyon veszélyessé válnak.

Angelika mélységesen hűséges azokhoz, akiket a sajátjainak tekint. A legnagyobb félelme azonban nem a halál.

Hanem az, hogy egyszer mindenkit elveszít maga körül.

A banditákkal és a katonasággal szemben könyörtelen. A zsoldosokkal óvatos, de nem ellenséges. A Tudósokkal és a Szabadsággal meglepően jó kapcsolatot ápol.

Sokan még mindig csak egy fiatal lánynak látják.

A zóna viszont már elkezdte valami mássá formálni.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Nymeris, vagy ahogy a legtöbben hívják, Nym, a Tudósok egyik legismertebb terepkutatója. Nem laborokban ülő akadémikus, hanem olyan ember, aki személyesen járja végig azokat a helyeket, ahová más kutatók csak drónokat küldenének.

Az SSP-100 Discovery tudósruhát viseli, tele mérőműszerekkel, mintavételi modulokkal és saját módosításokkal. Felszerelése inkább mobil kutatóállomásnak tűnik, mint klasszikus stalker-készletnek.

Fegyverzete egy átalakított Kora-1911-es pisztoly, Night Stalker 9×19 mm-es lőszerrel. Meghosszabbított tárral, hangtompítóval és lézerjelzővel szerelte fel, de nem azért, mert szeret harcolni.

Hanem mert a zónában a tudás önmagában nem állít meg egy mutánst.

Nymeris hideg fejjel gondolkodik, de nem érzéketlen ember. Elemző személyiség, aki mindig próbálja megérteni a másik oldalt is, még akkor is, ha közben pontosan látja annak hibáit.

Nem kiabál. Nem fenyegetőzik.

Viszont amikor elveszíti a türelmét, általában már késő vitatkozni vele.

A legtöbb konfliktust előre felismeri. Sokszor már azelőtt tudja, hogy baj lesz, mielőtt az első fegyver előkerülne.

Barátságos szinte minden frakcióval, amíg nem élnek vissza a helyzetükkel. A zónában szerinte az ember értéke fontosabb, mint a felvarrója.

De vannak határok.

És amikor valaki átlépi őket, Nymeris nem felejt.

Walhallát már sok évvel a Szövetség megalakulása előtt is ismerte. Kettejük között különös, nehezen érthető kapcsolat húzódik. A legtöbben csak találgatnak, de sokak szerint Walhalla az egyetlen, aki igazán tudja, ki is valójában Nymeris. Echoval és Onixszal az elmúlt évek során került szorosabb kapcsolatba, közös kutatások és túlélések során.

Pripyat déli részén működik a legtöbbet. Sérült stalkereket lát el, adatokat gyűjt, anomáliákat vizsgál és olyan kutatásokat vezet, amelyeket mások túl veszélyesnek tartanak.

A múltjáról nagyon keveset tudni.

Egyes pletykák szerint korábban nyíltan szembefordult bizonyos tudományos kísérletekkel, amelyeket a hivatalos kutatások részeként végeztek a zónában.

Erről azonban a Tudósok hivatalosan hallgatnak.

A legtöbben veszélyesen okos emberként írják le.

Vannak, akik szerint még Echo szintjét is meghaladja.

Echo erre egyszer állítólag csak annyit mondott:

„ Ha Nymeris valamiben nem biztos… akkor mi már régen bajban vagyunk.
Ami pedig kifejezetten frusztráló benne, hogy szinte sosem téved. ”

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

Kevés ember érkezik a zónába kívülről úgy, hogy még a veterán stalkerek is elhallgatnak, amikor meglátják.

Árnyék ezek közé tartozik.

Nem frakciótag. Nem zsoldos. Nem stalker a klasszikus értelemben. Egy teljesen más világból érkezik, abból, amelyik még mindig hadműveleti térképeken és stratégiai veszteségként tekint a zónára.

A Strategic Joint Operations Authority, valamint a Fekete Meridián Csoport ezredese. Olyan operátor, akit nem felderítésre küldenek.

Hanem akit akkor vetnek be, amikor valamit gyorsan, pontosan és véglegesen kell lezárni.

Magas, fizikailag kiemelkedően terhelt katona. Mozgása gépies pontosságú, mintha minden lépést előre kiszámolna. A legtöbb stalker ösztönből túlél, ő rendszerből.

Omni–Ratnyik harci rendszere inkább tűnik jövőbeli haditechnikának, mint hagyományos felszerelésnek. A Sotnik-alapú titán exoskeleton, a multispektrális bevonat, a zárt AR-sisak és a valós idejű drónkapcsolat miatt sokan nem is embernek látják elsőre.

Hanem valami katonai árnyéknak.

Fegyverzete brutálisan modern még a katonai szabványokhoz képest is. Az AK-X „Shtorm” rendszerével nem sorozatokat lő. Sebészeti pontossággal öl.

A legtöbben azt hiszik, hogy az ilyen emberek érzelem nélkül működnek. Pedig a régi történetek szerint nem mindig volt ilyen.

Walhallát még a zóna előtti katonai évekből ismeri. A szolgálati időszak alatt alatta szolgált, és túl sok mindenen mentek keresztül együtt ahhoz, hogy idővel ne bajtársi, hanem testvéri kötelék alakuljon ki közöttük.

A legtöbb beszélgetésük rövid, de egyiküknek sem kell sokat magyaráznia a másiknak.

Sok stalker szerint nem is emberként mozog, hanem úgy, mint egy előre elküldött figyelmeztetés.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: TITKOS / SJOA-KAPCSOLAT

Silosnoc, vagy ahogy a legtöbben hívják, Snoc, 36 éves magyar–osztrák származású stalker. Nem hangos figura, nem legendákat gyárt magáról, és nem próbál középpontba kerülni.

Mégis sokan megjegyzik, amikor belép egy táborba.

186 centiméter magas, közel 90 kilós, izmos testalkatú férfi. Mozgása kontrollált és energiatakarékos, mintha minden mozdulatát előre kiszámolná. Nem kapkod, nem gesztikulál fölöslegesen.

A legtöbb ember már abból látja rajta a katonai múltat, ahogy megáll egy szobában.

Korábban osztrák kommandósként szolgált, majd hat évvel ezelőtt önként érkezett a zónába. Nem menekült ide és nem is sodródott be.

Egyszerűen itt találta meg azt a világot, amelyet odakint hiányolt.

Krav maga közelharcban kifejezetten veszélyes. Gyors, brutálisan hatékony, és nem pazarol mozdulatokat. Ha harcra kerül sor, nem húzza el, lezárja.

Lopakodásban és csendes műveletekben különösen erős. Inkább kivár egy órát, mint hogy egy rossz döntéssel mindent elrontson.

Fegyverzete szinte idegennek hat a zóna rozsdás világában. FN Five-seveN Tactical pisztolyt használ hangtompítóval, valamint egy FN F2000 rohampuskát, amely futurisztikus megjelenésével még a veterán stalkerek figyelmét is magára vonzza.

A felszerelése minimalista. Minden tárgynak funkciója van. Nem hord felesleges súlyt.

Jelzés nélküli belga kommandós ruhát visel, arcát taktikai csősállal takarja. A legtöbben azonban nem ezt jegyzik meg róla elsőként.

Hanem a szemeit.

Világos, szinte természetellenesen kék tekintete még sötétben is feltűnő.

Kívülről nyugodt és érzelemmentes embernek tűnik. Belül azonban folyamatosan dolgozik benne valami nehezen megfogalmazható feszültség.

Nem impulzív. Nem kiszámíthatatlan.

De aki régóta ismeri, pontosan tudja, hogy benne is van egy határ, és ha egyszer átbillen rajta valami, akkor hirtelen és nyersen reagál.

Stresszhelyzetben káromkodik, de a kontrollt szinte sosem veszíti el. Emiatt mások ösztönösen bíznak benne még akkor is, ha keveset beszél.

A legtöbb frakcióval jó kapcsolatot ápol. Nem ideológiákban gondolkodik, hanem egyensúlyban és túlélésben.

Különösen érdekli a Monolit működése és a pszichére ható jelenségek. Nem csatlakozni akar hozzájuk. Megérteni próbálja őket, de ez sokakat nyugtalanít körülötte.

A Szabadság frakcióval kifejezetten jó kapcsolatot épített ki az évek alatt. Gyakran tartózkodik náluk, és a kölcsönös tisztelet régóta megvan közöttük.

Snoc nem keresi a figyelmet. Mégis általában ott bukkan fel, ahol valami fontos történik.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott

A legtöbb stalker a zónába pénzért érkezik.

Mások a hírnévért, a túlélésért vagy egyszerűen azért, mert odakint már nem maradt számukra semmi.

Gyűjtő azonban mindig valami mást keresett.

Nem csak a relikviákat, a történeteiket is.

Harminc év körüli, 186 centiméter magas, zöld szemű stalker, aki ritkán veszíti el a nyugalmát. Azok közé tartozik, akik veszélyhelyzetben sem emelik fel a hangjukat. Inkább figyelnek, mérlegelnek, majd cselekszenek.

Nem magányos farkas, sőt, kifejezetten szereti a társaságot.

A legtöbb portyán csapatban dolgozik, mert hisz benne, hogy a zóna veszélyeit könnyebb túlélni, ha az ember nem csak magára számíthat. Barátságos természete és sajátos humora miatt sokan szívesen indulnak vele útnak, még akkor is, ha az adott küldetés kifejezetten kockázatos.

A becenevét nem véletlenül kapta.

Miközben mások relikviák után kutatnak, ő gyakran órákat tölt el elhagyott táborokban, régi PDA-kat böngészve vagy eltűnt stalkerek nyomait követve. Érdekli, kik jártak előtte ugyanazon az ösvényen, milyen sors jutott nekik, és milyen titkokat rejt még a zóna múltja.

Sokan emiatt inkább krónikásnak tartják, mint egyszerű relikviavadásznak.

Fegyverzete jól tükrözi alkalmazkodóképességét.

Egy optikai irányzékkal, lézeres célzóval és gránátvetővel felszerelt AK gépkarabélyt hord magánál, amely közel és közepes távolságon is megbízható társ. Távolabbi célpontokra egy SVD mesterlövészpuskát használ, míg oldalfegyverként egy PMM pisztolyt visel.

Napkelte ruhája megerősített málhamellénnyel egészül ki, fölötte pedig gyakran egy katonai esőzubbonyt hord nagy kapucnival, amely szinte védjegyévé vált az évek során.

A felszerelése között van egy tárgy, amelyhez különösen ragaszkodik.

Egy szovjet Biológiai, Kémiai és Radiológiai Csapatok karórája amitől sosem válik meg.

Nem azért, mert különleges értéket képvisel, hanem azért, mert emlékezteti arra, hogy minden tárgynak van története. Még akkor is, ha azt már rég elfelejtette a világ.

Erős testalkatú férfi, akinek karjait több tetoválás díszíti. Ezek közül a legismertebb a bal alkarján látható cilinderes koponya.

A legtöbben csak egy különös mintát látnak benne. Ő azonban egy emléket. Valamit, amit a zóna sem tudott elvenni tőle.

Az állatokkal különös kapcsolatban áll. A legtöbb kutya vagy más élőlény meglepően gyorsan elfogadja a jelenlétét, ami a zónában ritka dolognak számít.

Van azonban egy dolog, amitől még ő is kényelmetlenül érzi magát, a patkányok. Nem fél tőlük, de már a látványuk is undort vált ki belőle, amit még a legjobb barátai sem mulasztanak el időnként szóvá tenni.

Kapcsolatai többnyire pozitívak a Szabadság frakcióval, a Szabad stalkerekkel és a Tudósokkal. A Zsoldosokkal megmarad a kölcsönös távolságtartás, míg a Szolgálattal és különösen a Banditákkal gyakran kerül összetűzésbe.

Gyűjtő nem legendának tartja magát. Csak egy embernek, aki szeretné megérteni azt a világot, amelyben él.

Talán ezért is tud olyan dolgokat a zónáról, amelyeket mások észre sem vesznek.

Zónaszövetség archívum / hozzáférési szint: korlátozott